FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §.

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabály és az Egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

 FEGYELMI VÉTSÉGEK

1. §.

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

• aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;
• akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi, tulajdon elleni szabálysértésben jogerősen vétkesnek találtak;
• aki a halászattal, horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, Horgászrendek, az Egyesületi Alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés írott szabályai ellen vét, vagy a horgász-szervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;
• aki, mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;
• aki a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indokok nélkül nem jelenik, meg, vagy rosszhiszeműen valótlant állít;

 FEGYELMI BÜNTETÉSEK

1. §.

1.)         Fegyelmi büntetések

• figyelmeztetés
• írásbeli megrovás,
• a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy valamennyi megyei horgászkezelésben lévő vízterületről meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – szóló kitiltás,
• egyesületből meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – szóló kizárás,
• horgászattól meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – történő eltiltás

Részletesebb kiszabható fegyelmi büntetéseket, ajánlásokat e szabályzat melléklete tartalmazza.

2.)        Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. d) pontja szerinti fegyelmi vétség esetén csak a 3. §. (1) bek. a), b) és e) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

3.)        A 3. §. (1) bek. c), d), e) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha 3. §. (1) bek. e) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszi.

            Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4.)        Amennyiben az egyesületi tag a megyében, más horgászkezelésű vízen horgászati szabálysértést követ el, és ellene fegyelmi eljárást kezdeményeznek az egyesület Fegyelmi Bizottsága az egyesület saját vizein túl – a cselekmény súlyától függően – eltilthatja az elkövetés helyéül szolgáló vízről, illetve a megye összes horgászkezelésű vizein való horgászattól.

1. § 

A 3. §. (1) bek. e) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni. Erről a fegyelmi határozatban külön kell rendelkezi.

HATÁSKÖRÖK

1. §.

1.)        A fegyelmi vétségek első fokú elbírálása az egyesület alapszabályában erre feljogosított egyesületi fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak fegyelmi ügyében. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amely az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyét kiváltotta.
Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő egyesülettől kilép, az eljárást a másik horgász egyesületnek kell folytatni.

2.)        A választott tisztséget be nem töltő tagok fegyelmi vétségeit másodfokon az elnökség bírálja el. Az elnök és elnökség tagjai esetében, másodfokon a közgyűlés jár el.

3.)       A fegyelmi és felügyelő bizottság elnöke és tagjai fegyelmi ügyében első fokon az elnökség jár el, másodfokon a közgyűlés.

 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

1. §.

1.)        A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

• egyesület elnöke
• halászati őr, társadalmi halőr,
• vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet képviselője, elnöke
• megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezést szenvedett (sértett horgász (esetleg bármely más horgász)
• a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

2.)        A fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben   ismertetni kell vele az által elkövetett fegyelmi vétséget.

3.)        Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

4.)        Súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv, vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.

ELÉVÜLÉS

1. §.

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy, vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntethető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

1. §.

1.)        A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak több mint fele jelen van.

2.)        Nem járhat el konkrét fegyelmi ügyben a szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes-ágbeli rokona, szülője, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés egyéb okból (elfogultság) nem várható.

3.)        A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki az első fokú határozat meghozatalában, illetőleg az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. §.

1.)        A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2.)        Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalásán az iratok megérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

3.)        Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

4.)        Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, stb.) tette, és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú bizonyítja. Ilyenkor azonban - a bizonyítási eljárás mellőzése esetén – csak a 3. §. (1) bek. a), b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

5.)        A tárgyalásra – ha meghallgatásuk szükséges – az egyesületek tagjai a felmerülő költségek megtérítése mellett megidézhetők, mások pedig behívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő 8 nap.

6.)        A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag indokolt esetben kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

7.)        A tárgyalást a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén az egyik tagja) nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből –figyelmeztetés után- kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti.
Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont tag személy távollétében – a szerv kellő gondossággal dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ez után következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ez után kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

8.)        Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és további esetleges bizonyíték vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg tényállását.

1. §.

1.)        A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezetőt és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét foglalkozását, egyesületének nevét, a horgász igazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia. Hangfelvétel minden érintett beleegyezésével készülhet.

2.)        A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

1. §.

1.)        A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

2.)        Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont tag (személy)

1. a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
4. a terhére rótt fegyelmi vétség elévült

            a fegyelmi eljárást határozattal megszüntetheti.

            Ellenkező esetben a fegyelmi szerv határozatában a 3. §. alkalmazásával fegyelmi büntetést állapít meg.

3.)        A fegyelmi büntetést az eset összes körülményeinek figyelembe vételével úgy kell kiszabni, hogy az alkalmas legyen az 1. §-ban megjelölt célok elérésére.

4.)        A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második része – rendelkező – részének az eljárás alapja, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és az ahhoz kapcsolódó esetleges egyéb rendelkezéseket, valamint a jogorvoslat tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

A határozat harmadik – indokolási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza. Értelemszerűen meg kell indokolni a határozat második részében szereplő minden egyes rendelkezést.

1. §.

1.)        Az érdemi döntés mellett a határozat második részében rendelkezni kell:

a) az eljárás megszüntetése esetén a korábban bevont horgászjegy és területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;

b) marasztaló határozat esetén:

- a horgászjegy és területi engedély visszaadása felől, ha azokat korábban tévesen vonták el, bevonásuk indoka, időközben megszűnt, illetőleg az engedélyek visszavonása a kiszabott büntetésnek nem vele járó következménye;

- a horgászjegy és területi engedély visszavonása felől, ha a 3. §. (1) bek. e) pontjában meghatározott büntetést alkalmazták (4.§.);

- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt (3. §.  (1) bek.

- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg a tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

- a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a szabálysértési hatóság eljárását (Az elvett eszközök elkobzását csak a szabálysértési hatóság mondhatja ki, ennek érdemben – indokoltnak tartott esetben – a szabálysértési feljelentés nem mellőzhető. Ilyenkor az elvett eszközöket is továbbítani kell a szabálysértési hatósághoz).

2.)        Az első fokú fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondanak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A határozat ezzel válik végrehajthatóvá.

3.)        Ha a 3 §. (1) bek. c) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem más horgász szerv kezelésében lévő vízterületéről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.

1. §.

1.)        A 3. §. (1) bek. c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és az egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

2.)        A hónapokban, illetve években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Tehát a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl.: a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják).

3.)        A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

4.)        Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség által lefolytatandó első – másodfokú eljárásban is.

 FELLEBBEZÉS

1. §.

1.)        Az első fokon hozott határozat ellen, annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

2.)        Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alávont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

3.)        A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

4.)        Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra határozathozatalra utasíthatja.

5.)        A fellebbviteli szerv az első fokú határozatban kiszabot büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

6.)        Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat kihirdetéssel jogerőre emelkedik.

BÍRÓI ÚT

1. §.

1.)        Az egyesület fegyelmi szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.

2.)     Az egyesület szerve által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő

határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

1. §.

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséről számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület elnökségétől, illetőleg az ügyben a legfelsőbb érdemben eljárt fegyelmi szervtől abban az esetben kérheti, ha a határozat 3. §. (1) bekezdésének e) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

1. §.

1.)        Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására véleményt adjon.

TÓSTRAND HORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

Ez a melléklet szerves része Fegyelmi Szabályzatnak, amely segíti a fegyelmi szerv működését, iránymutatást adva. A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a fegyelmi felelősségre vonás alól.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:

• a cselekmény súlyosságát;
• az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint
• az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket.

Enyhítő körülmény lehet pl. az, ha az elkövető

• fiatalkorú,
• kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait,
• számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára,
• súlyos betegségben szenved
• feltáró jellegű beismerést tett,
• tettét őszintén megbánta.

Súlyosbító körülmény: ha pl. az elkövető

• már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;
• tettét italos állapotban követte el;
• megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása semmiképpen nem súlyosbító cselekmény;
• a horgász szervezetben betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

Tipikus szabálysértések és az érte kiszabható-ajánlott fegyelmi büntetés:

1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségre való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy 1 m2-es csalihalfogó hálónál nagyobb, tiltott elektromos halászat, emelőháló és gereblyéző felszerelés használata, stb.)

5 évi eltiltás

1. Az ellenőrzésre jogosult személy (halászati őr, társadalmi halőr, mezőőr, rendőr, stb.) tettleges bántalmazása

5 évi eltiltás

1. A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból (pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt, stb.) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása

5 évi eltiltás

1. Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása

1-3 év

1. Tilalmi időben folytatott horgászattal, zsákmány nélkül

6 hónap – 1 év

Megjegyzés: Idetartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó helyi általános tilalom, mind pedig a törvény által előírt fajlagos tilalmak megszegése.

1. Tilalmi időben folytatott horgászat és tilalommal védett halfajokból való zsákmány megtartása

1 év – 2 év

1. Méreten aluli hal megtartása

- mérethez közeli 6 hónap – 1 év - jelentősen méret alatti 1 - 2 év

Több hal megtartása esetén a büntetés mértékét növelni szükséges.

1. Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése).

- egy hal esetén 1 év – 2 év
- több hal esetén 2 év – 5 év

1. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak

- egy db hallal való túllépése 6 hónap – 1 év

Megjegyzés: Több hal esetén a büntetés mértékét növelni szükséges

1. A kifogható darabszám korlátozás túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése). 1 év – 2 év

Több hal esetén a büntetés mértékét növelni szükséges.

1. A méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó törvényi vagy helyi súlykorlátozásnak túllépése. 6 hónap – 1 év

Megjegyzés: A túllépés mértékétől függően növekszik.

1. Állami jegy és érvényes területi engedély nélküli horgászat. 2 év – 3 év

1. Érvényes területi jegy nélküli horgászat. 1 év

1. Tiltott helyen való horgászat. 3 – 6 hónap

1. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése (azokon a vizeken, ahol ilyen tilalom van érvényben. 6 hónap – 1 év

1. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett készség őrizetlenül hagyása). 3 – 6 hónap

1. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése. 
   3 bot 1 év , 4 bot 2 – 3 év

 További botszám után a büntetés mértékét növelni szükséges.

1. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának be nem tartása.

Írásbeli megrovás – 3 hónap

 Amennyiben egy felszerelésen 4 vagy azt meghaladó számú horog van, akkor a tiltott eszközökkel folytatott horgászat (1. pont) kategóriába tartozik.

1. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba

a mérettel védett halak fogása utáni mulasztás 3 – 6 hónap

a horgászat befejeztével a bejegyzés elmulasztása. 1 év

1. Természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok zsákmányolása. 1 – 2 év

1. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt. 6 hónap – 1 év

Megjegyzés: Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg horgász zsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab – vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetően az utóbb említett – súlyosabb megítélés alá eső – cselekmények alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt.

1. A partvédőmű vagy más műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése (pl. szemetelés) 
   3 hónap – 1 év

A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű fáradt-olajának a vízbe eresztése, súlyosabb környezetszennyezés) 2 – 5 év